Select your Top Menu from wp menus

Miniatűr labirintus – az illatozó akác

A megváltozott időjárás új kihívás elé állítja a méhészeket. A hét szűk esztendő legszűkebbét éljük az idén, hiszen a túl korán jött tavasz virágba csalta a növényeket, majd hosszas hideg állt be. Ez nemcsak a méhek nehézkes, lassú tavaszi fejlődését eredményezte, de a Duna menti akácvirágok mind lefagytak. A méhek és méhészek így még mindig jórészt a tavalyi tartalékokból élve, esetleg kevéske repcemézzel várják a második s idén egyben az utolsó akácnyílást.

akac

Amerikából, a lehetőségek, a bőség és a szabadság földjéről származik az akác (Robinia). Európába először Jean Robin (1550–1629) francia botanikus, gyógyszerész telepítette be a francia királyi füvészkertbe 1601-ben. A legnagyobb akácerdők Európában ma Magyarországon tálalhatók – több mint negyedmillió hektáron –, ahová Tessedik Sámuel (1742–1820) evangélikus lelkész, pedagógus telepítette az 1700-as évek végén. Hazánkban 255,5 ezer hektár területet borítanak akácerdők az ország deli síkságain (Dolj megyében 26,4 ezer ha, Mehedinți, Vâlcea és Galac megyében 14-18 ezer ha), de Érmihályfalva környékén is találunk nagyobb, összefüggő akácerdőket. Invazív természetének tudhatóan elszórtan szinte mindenhol megtalálható.

A bőség szimbóluma

Míg őshazájának erdeiben ez a gyönyörű jövevényfa csak szórványosan található meg, addig itt, Európában masszív erdőket alkot. Környezetével szemben nem igényes, megköti a futóhomokos talajokat, gyorsan nő – 3-6 év alatt akár 6-9 méteresre –, ezért is telepítették be szívesen. Jó minőségű fája akár nyersen is tüzelhető, de feldolgozás szempontjából is értékes.
A 30 méteresre is megnövő faóriások hosszú, fehér füzérbe rendezett pillangóvirágai a méhek és méhészek valódi Amerikát hordozó álma, s e legnagyobb nektártermelő képességgel rendelkező növényünk egyetlen hófehér virága 4 mg nektárt is ad, míg a szintén értékes gyógynövényeink virágocskái csupán 0,1–0,8 mg nektár kiválasztására képesek.
A marosvásárhelyi Sapientia – EMTE növényorvosi szakán tanuló diákokkal arra a meglátásra jutottunk, hogy talán azért alakulhatott ki e bőséges nektártermelő képessége e növénynek, mivel Amerikában nincsenek, azaz nem őshonosak a méhek. Így e csodás kontinens növényei számára igen-igen értékes bármilyen kis szerelmi vektor, aki beporzásukat bevállalná. Az a virág jut a beporzás szerelmi vektoraihoz, ami több nektárt kínál fel, eredményesebben (közvetítőihez) csalja a beporzó rovart.
Kárpát-medencei növényeink a méhekkel együtt, egyszerre fejlődtek, éltek, kevésbé kellett harcolniuk. Ugyanakkor az akácvirág szerkezete a legmagasabb rendű, legfejlettebb és egyben legbonyolultabb térbeli elrendeződésű, s csak kimondottan a méhek (fullánkosok: méhek, poszméhek, dongók, esetleg darazsak) képesek a megporzásukra. Virágszerkezetük ultraibolyafény-útjain csak ezek a magasrendű kis szuperorganizmusok tudnak eligazodni, bibéhez, porzóhoz, nektármirigyekhez hozzájutni. Semmilyen más rovar nem igazodik ki a miniatűr labirintusban.
Az erdélyi méhészeknek komoly kihívás felkészíteni méheiket az akácvirág értékesítésére. A méhek, mint a természet szerves, élő-lüktető részei, együtt fejlődnek vele. Ahogy fokozatosan borulnak virágba a rétek, mezők, fák, úgy sokasodnak a méhecskék is a kaptárban. S mivel az első, Duna menti akácok akár kéthétnyi időelőnyt is élveznek a hűvös Kárpát-medencei növényzethez képest, így az itt telelő méhcsaládok még kevésbé népesek. Akácra csak az egészséges, népes családok szállíthatók, hiszen drága a szállítási költség, másképp nem térül meg. Ezért gyakran két családot is összeraknak a méhészek, hogy a hordásra készen álló munkacsapat érkezhessen a melegebb Duna menti akácosokba.

Összemosódó akácnyílás

Az akác invazív jellegének köszönhetően ma már minden domborzati formán jelen van, a síkságoktól a Kárpátok hegyes dombjáig, így 10-15 évvel ezelőtt 3-4 hétig biztosított bőséges hordást a vándorméhészeknek, mert a 7-10 napig tartó nyílások fokozatosan követték egymást a síkságtól a dombvidékekig.
Sajnos az utóbbi 10 évben egyre inkább összemosódnak az akác nyílási periódusai, és gyakran szinte egyszerre vagy igen kis időeltolódással nyílik ki az akác az egész országban. Így ma már csak egy, esetleg két virágzást foghatnak ki a méhészek.
Az amúgy ellenálló és szinte igénytelen akácfa virágzás szempontjából nagyon érzékeny. A kora tavaszi (április vége, május eleje) virágba borulása ellenére virágzásához, nektártermeléséhez melegre, éjszaka is 18 Celsius-fokra van szüksége, de a hirtelen túlmelegedő (25 Celsius-fok fölött) napok is vesztét okozhatják, hirtelen öregednek el és lehullnak virágai. Akár egy hirtelen jött hideg zápor is azonnal megszakíthatja a virágzást, ezért az akácméztermelés szeszélyessé válhat, ami persze cseppet sem csorbítja értékét. Annak ellenére, hogy nem őshonos fajtól származó méz, mégis napjaink legismertebb és legkeresettebb méze.
Sárgás, enyhén zöldes, de alapjában áttetsző színe bársonyos, finom illatú méze és lassú kristályosodása miatt a kereskedők legkedveltebb mézfajtájává lett. Magyarország hungarikumainak sorába emelte, de hazánk is szép exportokat valósít meg belőle. Számos más kultúrnövény mézének minőségét javítja a nagykereskedők polcain. Szinte garantáltan vegyszermentes, tiszta méz, hiszen az akácerdők permetezésre, vegyszerezésre nem szorulnak, s a korai akácvirágot csak az erős, egészséges családok bírják értékesíteni. Alacsony virágportartalmának köszönhetően nem, vagy csak kevésbé allergizál, így gyermekek, idősek, betegek, virágporra érzékenyek egyaránt fogyaszthatják. Ízének kellemes aromája, bársonyossága, sokáig megmaradó folyékonysága, egészséget őrző, védő, megtartó vagy akár segítő tulajdonsága miatt méltón kívánkozik mindnyájunk asztalára. A világ három, kevésbé kristályosodó fajtaméze közül ez az egyik. Robizin- és akacintartalma enyhíti a köhögést és általánosan fertőtlenít. Hat a gyomorsav túlzott termelődése ellen, táplálja a májat, lazítja az izmokat, segíti a kalciummegkötést a csontokban.
A méhészkedésnek, ennek az ősi szakmának a művelése ma már egyre több gazdát szólít meg, ugyanakkor egyre kevesebb a természetes, spontán növényflóra a mind nagyobb területeket elfoglaló kultúrnövénynek, a növekedő juh- és szarvasmarha-állományoknak köszönhetően. Ez nemcsak a méhcsaládonként nyerhető hozam csökkenésében nyilvánul meg, de annak  minőségét is fenyegeti. A 30-50 méhcsaládnál többet tartó méhészek számára egyre fontosabb a különböző méhészkedési technikák, eljárások alkalmazása, s a méhállomány vándoroltatása is hovatovább létszükségletté válik.

Dr. Tófalvi Melinda
mérnök, méhész

Hasonló cikkek