Select your Top Menu from wp menus

Vendégségben a szentábrahámi gyógynövényes kertben

Második alkalommal tartottak nyílt napot a szentábrahámi gyógy- és fűszernövénykertben. Házigazdaként Csíki Emese kalauzolta az érdeklődőket a birtokon, ahol nemcsak illatolni lehetett a növényeket, hanem a különböző gyógyfüvekből készült teák mellett a vendégeknek hosszas beszélgetésekre is alkalmuk nyílt a vendéglátókkal és a meghívott füvesemberekkel.

IMG_2029

Nem először léptem be a szent­ábrahámi kúria udvarára. Jártam már tavasszal és télen is erre, most pedig a nyár kellős közepén, Emese névnapjához legközelebbi hétvégén érkeztem, amikor immár másodjára hívtak mindenkit a füveskert gazdái, hogy megmutassák, milyen az, amikor egy családi birtokon a természet adta lehetőséget a munkával ésszerűen ötvözi a gazda, és ennek gyümölcsét mások számára is élvezhetővé teszi.

Városi leányból füvesasszony

Emese ezúttal sem titkolta, hogy városi leányként, irodai munkák után érkezett Szentábrahámra, ahol társával, Willel belevágtak a vállalkozásba. A kúria körül lévő egyhektáros területet két oldalról patak határolja. A víz közelsége, a patakparton magasodó fák gyűrűje sajátos mikroklímát teremt a félszigethez hasonlítható kertnek, ahol kilencvenkét gyógy- és fűszernövény, illetve gyümölcsfa, bokor, cserje található. A család valamennyit fel is használja a teák és fűszerek keveréséhez.
Elkötelezetten biotermelők

A gyógy- és fűszernövény-kert 2015-től biominősítéssel rendelkezik, a család azonban nem a minősítésért, hanem elkötelezettségből folytat ökológiai gazdálkodást – hangsúlyozta Emese a találkozó során, amelyen többször is felidézte egykori társa, Will emlékét. Willibrordus Jozef Van Eijsden – aki Hollandia után választotta otthonának Szentábrahámot, és ma a kertben alussza örök álmát – az európai biominősítési rendszerek egyik kidolgozója volt.
A második alkalommal megtartott nyílt nap ismételten igazolta, hogy sokan érdeklődnek a gyógynövények iránt, és azt is, hogy a biotermékek vásárlói arra is kíváncsiak, hol és hogyan készülnek a teák, teakeverékek.

Szín- és illatkavalkád

A gyógynövényes kertre, a benne termesztett növényekre különösen kíváncsiak voltak a látogatók, akik közül többen első alkalommal láttak zsályát, izsópot vagy éppen bíborkasvirágot. A kerti sétán a vendégek egyenesen tobzódhattak az illatokban, bár Emese mindenkit figyelmeztetett, hogy csak két keze van egy embernek, ezért megfontolást igényel, ki melyik növényt fogja meg, hiszen az illatok hamar keverednek, és az illatkavalkád nem minden esetben élvezetes.
Az egyhektáros területen megfelelő gondozás eredményeként egyes fűszer- és gyógynövényeket havonta lehet gyűjteni, így akár négyszer is szüretelnek a tavaszi-nyári hónapokban. A házigazda azt is elárulta, hogy különösen az évelő növényeket kedveli. A magról kelőkkel vegyes tapasztalataik vannak, előfordult, hogy több rendben is kellett vetni, mert a magok nem keltek ki. Ezért is külön odafigyelést igényel a gyógynövénymagok begyűjtése, főként pedig azért, mert vidékünkön a kereskedelemben sem lehet kapni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azoknak a gyógynövényeknek a termesztése, amelyeknek a virágzata napi gyűjtést igényel, országszinten visszaesett. Ilyen a körömvirág is, amelyet lassan senki nem akar termeszteni – jegyezte meg Emese.
A kert dísze és különlegessége a rózsa, a „szerelemtea” egyik összetevője, amelynek kapcsán a vendéglátó elmondta, hogy az egyébként gyakori levéltetvek elkerülik a kertet, és más betegségek ellen sem kell védekezniük. A gyomokból és az egyéb fölösleges zöldnövényzetből komposztot készítenek, ugyanakkor szükség esetén öntöznek is. A gyomok ellen egyébként több takarásos módszert is kipróbált a család. Így kerül felhasználásra a papundekli, amivel a sorok között lehet megakadályozni a gyomnövények burjánzását.
A találkozón nemcsak a növényekben gyönyörködhettek a Szentábrahámra érkezők. Az udvaron a jókora diófa alatt kellemes környezetben beszélgethettek és kérhettek tanácsot Macalik Ernő karcfalvi gyógynövény-szakértőtől és Szabó Gyuri bácsitól, a bükki füvesembertől.

Rendszeres teázásra buzdítottak

A beszélgetésen elhangzott, hogy a Kárpát-medencei magyarság szellemi tragédiája, hogy kuruzslóknak minősítették a népi gyógyászatban jártas embereket. Feljegyzéseiket elégették, meghurcolták őket, így a tudást a sírba vitték.
A szentábrahámi találkozót megelőző napon, a Csíksomlyón megtartott Első Székelyföldi Gyógynövényes Nap keretében is többször úgy vélekedtek az előadók, hogy az utóbbi évtizedekben gyógyszerek fogyasztására nevelték nemzedékek sorát. A betegségek megelőzésében segíthetnek a gyógynövények, éppen ezért fontos azok teáinak rendszeres fogyasztása. A fitoterápiában jártas szakemberek éppen ezért fontosnak tartják, hogy a közétkeztetésben is jelen legyenek a gyógynövényteák, legalább heti két-három alkalommal. A szentábrahámi nyílt napon Szabó Gyuri bácsi a maga 88 évével régi embernek nevezte magát, és elmondta, hogy a népi gyógyítás alapjait nagyanyjától tanulta, aki már hatéves korában felfigyelt arra, hogy a Miskolcon élő család fia nem a városban, hanem a közeli erdőkben szeret barangolni.
– Minden fa, virág vagy közönségesnek hitt fű is értékes gyógyászati tulajdonságokkal rendelkezik, ha az ember ismeri ezeket – hangsúlyozta a népszerű füvesember.

Követhető lenne a példa

A szentábrahámi családi gazdaságban tartott nyílt nap iránti kimagasló érdeklődés is fontos visszajelzés a gazdálkodó családnak. A program követendő lehet más gazdák számára is, hiszen a közvetlen találkozások közelebb hozzák a termelőt és a fogyasztót egymáshoz, ugyanakkor segítenek a vásárlói bizalom kialakításában. Ezek a találkozók teszik igazán egyedivé a terméket az üzletek polcain és az otthonokban, mert a vevők a tea, a fűszer használata során képesek újra és újra felidézni a kertet, annak növényeivel, illataival.

Daczó Dénes

Hasonló cikkek