Select your Top Menu from wp menus
Header ad

Szakszervezeti szerepben a megyei tanács

Kertészkedik, szőlőt termeszt, bort készít. Saját szőlősében tapasztalja, milyen gondokkal kell szembenézzen a gazda. A mezőgazdasági törvényeket is tanulmányozza, hogy miként lehet eljutni a termesztéstől az értékesítésig, a megyét rendszeresen járva pedig látja, hogy merre tart a térség mezőgazdasága, és állandó kapcsolatban van a gazdákkal is. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a megye mezőgazdasági programjairól, de saját szőlőtermesztési tapasztalatairól is beszélt magazinunknak.

bcs1foto-1024x678

– Úgy tűnik, a mezőgazdaság nemcsak elméleti szinten érdekli, aktív gazda is. Közösségi oldalán több alkalommal is megmutatta a családi zöldségeskertet, de szőlőtermesztéssel, borkészítéssel is foglalkozik. Kiktől tanulta a művelési, előállítási módszereket?

– Falun nevelkedtem, főleg Erdő­szent­györgyön dolgoztam sokat nagymamámnál a kertben és a mezőn, a szőlővel is ott ismerkedtem meg. Mostohanagyapámnak volt szőlőse, ott élhettem át a szürettel kapcsolatos élményeket.
Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere hívta fel a figyelmemet arra, hogy van egy kis eladó terület a Jézus-hegyen. Ott vásároltunk bátyámmal közösen egy öt plusz öt áras területet, ahol szakszerűen tanulhatom a mesterséget. Van egy baráti társaságunk, amelynek tagjai segítenek minden munkálatban. Igaz, van olyan munkafázis, amelyből kimaradok, de a folyamat jelentős részében én is aktívan részt veszek.
Kihívást látok a keresztúri szőlőkben, azért is dolgozom tudatosan vele, mert szerintem nagyon jó minőségű borok készülnek ott. Azt gondolom, a magyar ember itala a bor, és azt szeretném elérni, hogy minél többen foglalkozzanak a szőlészettel, minél jobb minőséget termeljenek – ehhez próbálunk konkrét projektet is társítani. Székelykeresztúron elkészült a bormúzeum is, de együtt dolgozunk a Zeyk Domokos Iskolaközponttal is, ahol a tankert is épül, hogy a szőlészettel kapcsolatosan minél alaposabb tudást kapjanak a diákok. A keresztúri borokat be kell vezetni a piacra, fel kell hívni rá a figyelmet. Most én ezt csinálom. Fogadatlan prókátorként szeretném a figyelmet ide irányítani.

Ha kialakul egy erős háló, amelynek segítségével képesek vagyunk két nap alatt lereagálni, véghezvinni, kibeszélni, alkalmazkodni ahhoz, amit Bukarestben döntenek, akkor Bukarestben fejre is állhatnak, nem leszünk napi vesztesei a csúcspolitizálásuknak.

– Milyen fajták vannak a szőlősében?

– A direkttermőket kiirtottam. Egyetlen tőke van, ami nem nemes szőlő, de azt nem is szoktuk leszedni, vagy legfeljebb pálinkának. Kell tudni a keresztúri borokról, hogy általában mindenkinek vegyes az ültetvénye. Már ez is egy sajátosság, jellegzetesség. Nálunk olaszrizling, szürkebarát, muskotály van, de nyári fajtákat is termesztünk, ezek között van a zalagyöngye és a csabagyöngye. Szerettem volna magyar szőlőtőkét is ültetni, így esett a választás a cserszegi fűszeresre. Jó barátomtól, a testvérmegyénk korábbi elnökétől, Bányai Gábortól kaptam néhány tőkét, ezek két év múlva fognak teremni, és akkor a tőkék kétharmada cserszegi fűszeres lesz.
2011-től foglalkozom a szőlővel. A legjobb évem 2012 volt, akkor 450 liter borom lett, a leggyengébb pedig a 2014-es volt, akkor 75 liter bor készült. Ebből is tanultam. A szomszédommal, Burus Endre szőlésszel eldöntöttük, hogy megpróbáljuk teljesen természetes módon rendezni a szőlőt. Nagyon jó minőségű bor lett, a must 24 fokos volt, de a szomszédoknak az ejnyebejnyéjét is meghallottam, mert a betegségek keményen beálltak a szőlősbe. Azt is megtanultam ebből, hogy ott lehet sajátos módon dolgozni, ahol nincsenek szomszédok. A hegyközségben, ahol megvannak a sajátos szokások, ezekből nem lehet kilépni, mert akkor kevesebb bor lesz.
Az idén úgy néz ki, nem lesz szüret. Egyesek szerint a választási kampány miatt ment el a szőlő, mások szerint az időjárással magyarázható, hiszen egyik nap esett, másik nap erős napsütés volt. Ez olyan év lesz, amikor elő kell venni a régi borokat.
 
– Akár a vásárokon is megjelenik majd őstermelőként?

– Szeretném, ha végig tudnám vinni ezt a folyamatot. Elolvastam a borforgalmazással, -készítéssel kapcsolatos jogszabályt, és kijelenthetem, hogy nem olyan nehéz az engedélyeztetés, mint például a pálinkánál. Egyszerűen és könnyedén lehet a szőlőből készült bort értékesíteni. Termelői bizonylat kell, illetve a borászati kutatólaborban be kell vizsgáltatni annak minőségét, a címkére pedig fel kell tüntetni az összetevőket. Ezeket én végigcsináltam, bár két helyen elakadtam. Amíg a megyei tanács elnöki tisztségét töltöm be, addig én nem szabad kereskedjek a borommal. A bátyámnak azonban ez nem tiltott. A másik a címke kérdése. Az elmúlt évek alatt összegyűlt pár száz palack a gyűjteményünkben, s mi szeretnénk egy olyan minőségi címkét, egy olyan megfelelő formát találni, amely ember elé való. Erre nem találtam még meg a legmegfelelőbbet, de lehet, hogy az olvasók között akad majd valaki, aki megkeres egy kreatív megoldással.
Annyit mondhatok, hogy a fogyasztással nincs gond. 2014-ben a csíki polgármesterek bevállalták, hogy eljönnek és megkapálják a szőlőmet. Ez úgy sikerült, hogy elfogyott 50 liter bor, a kapálás pedig elmaradt… Amolyan közösségépítő dolog is a szőlővel foglalkozni, teljesen más érzés, ha az ember a saját borát kóstoltatja. Bátran merem ajánlani, aki ezzel akar foglalkozni, az Keresztúron vegyen szőlő(s)t.

– A földek kapcsán Hargita megyében is komoly gondot jelent a birtoklevelek hiánya. Az elmúlt hónapokban többször is felszínre került, hogy a földek tulajdonjogának kérdése máig rendezetlen a megyében. A megyei tanács mit tehet ezen a téren?

– Az első megyei tanács voltunk az országban, amely 2008-tól foglalkozik a föld-visszaszolgáltatás elősegítésével. Akkor azt láttuk a legnagyobb problémának, hogy nem voltak megfelelő mérőműszerek. A megyei tanács vásárolt eszközöket, és nagyon sok településen ezek segítségével mérték fel a területeket. Általában fél évre adjuk ki a településeknek, így tudjuk gyorsítani a folyamatot, a jogászaink segítségével pedig nap mint nap körülbelül tíz-tizenöt egyéni esetben mondunk tanácsot. A területi irodáinkon keresztül is kiemelten foglalkozunk ezzel a kérdéssel, hogy segítsünk az embereken. Ebben a témakörben nagyok sok tapasztalatcserét, megbeszélést is szerveztünk, sőt odáig is elmentünk, hogy szerettünk volna egy közösségi fejlesztési egyesületet erre a témakörre, de amikor megjelent a 165-ös törvény, akkor ezt a lehetőséget elvették tőlünk, hiszen egyértelműen szabályozták a kataszteri hivatalok szerepkörét, és egy ilyen rásegítő szerepet nem tudtunk elvégezni.
Három uniós pályázattal háromszor 1 millió eurót pályáztunk az elmúlt években. Ezekből elkészült az elektronikus földregisztrációs rendszer, amelynek keretében több új műszert, programot vásároltunk. Vannak már olyan településeink is, ahol az APIA-támogatásoknál kihasználták ezt a programunkat. Csík­szent­domokost tudom említeni, ahol a programmal az igazolásokat teljesen korrekt módon ki lehet adni. Személyes érintettségűként mondom, hogy nagyszüleimtől kilenc hektár földet örököltem, de a mai napig egy ár sincs a nevemen birtoklevéllel.

– A megye településeit járva tapasztalhatja, hogy külön gondot jelent a munkaerő hiánya a mezőgazdaságban. A fiatalok is nagymértékben külföldön keresnek munkát. Lehet erre megoldása a megyei tanácsnak?

– Munkaerőhiány van, ugyanakkor nagy figyelmet kell fordítani a szakképzésre, ezért dolgozunk Csík­szent­mártontól Dán­falváig, Gyergyó­szentmiklóstól Székely­keresztúrig, hogy a szakképzés középfokú szinten összehangolt legyen. Egyetemi szinten is össze kell fogjunk, ösztöndíjakkal kell segíteni, hogy a mezőgazdasági szakembereket haza lehessen hozni, itthon lehessen tartani. Elég jónak mondható a fiatalok vállalkozókedve, nagyon sok gazdaság van, kiemelten fontosnak tartjuk a segítésüket. Egyértelmű, hogy minél többen látnak majd perspektívát a mezőgazdaságban, annál jobban fog nőni a munkaerőigény.
Vannak hagyományos szakmák is, ahol ma igen nagy a munkaerőhiány, ilyen például a pásztorkodás. Itt odáig kell elmenni, hogy az elfogadottsági szinteket emelni lehessen. A pásztorkodás ma szégyennek számít, ezért távoli megyékből kell mindenféle idegen embereket hozni, akiktől hiába is várjuk el, hogy minőségi sajtot készítsenek, vagy az esztena úgy nézzen ki, hogy a turistát lehessen odavinni.
Nagyon jó hiánypótló tevékenység volt Böjte atya lovászképzése. Van jó néhány dolog, amelyben lépni kell. Ilyen szempontból nem kevés a kihívás, de nem ismerek lehetetlent. Jó irányba haladunk, de ezt összefogás nélkül nehéz továbbvinni.

– Még az első mandátumában, 2009-ben indították el a termelői vásárokat Csíkszeredában. 2016-ra ez egy igazi sikertörténet lett. A konkrét értékesítés mellett jóval nagyobb hatása van a vásároknak a termelőkre nézve. Miként látja Ön a vásárok jövőjét?

– Paradox, amit mondok, de akkor értük el majd a célunkat, ha a termelői vásárt nem kell rendszeres havi vásárként megszervezni, és a termékek nap mint nap elérhetők lesznek a helyi üzletekben, s csak például a csíksomlyói búcsún vagy város- meg faluünnepeken kell majd termelői vásárt rendezni. De hogy elérjünk erre az állomásra, még hosszú utat kell megtennünk. Felül kell vizsgálnunk a Székely termék védjegy helyzetét, meg kell szervezni egy értékesítési láncot, egy logisztikai központot, felmérni, hogy miből mennyit tudnak a termelők előállítani. És emellett ott vannak a vásárlói szokások – itt nem kifejezetten az egyszerű emberekre gondolok, hanem intézmények, cégek, vendéglátóegységek vásárlói szokásaira, amely – tisztelet a kivételeknek – még nincs azon a szinten, hogy ezeket a termékeket beépítse, de a termelők sincsenek mindannyian felkészülve arra, hogy egy ilyen jellegű hosszú távú együttműködésben dolgozzanak. Tehát még sok a tennivaló, s mindaddig lesznek rendszeres termelői vásárok, míg ezek a kérdések tisztázódnak és maguktól működnek, s reméljük, nemcsak Csíkszeredában vagy Kézdivásárhelyen vagy épp Bukarestben, hanem minden székelyföldi városban.
szekelytermek-konferencia5
 – A vásárok szervezője 2012-től a megyei tanács keretében működő agrárkamara. Az, hogy a kamarák a közeljövőben beolvadnak a mezőgazdasági igazgatóságba, milyen hatással lesz a vásárra?

– Cioloș miniszterelnöknek akarok írni levelet, hogy a Hargita megyei jó példát nem kellene elfojtani. A Székely termék védjegyben, a havi vásárokban, a tanfolyamokban rengeteg tapasztalat, tudás van, amivel a Hargita megyei gazdákat lehet segíteni. Más megyékhez képest mi tudatosan az agrárkamarát megnöveltük. Nagyon sok megyében 3-4 munkatársa van az agrárkamarának, Hargita megyében pedig tizennyolc személy dolgozik. És munka bőven van. Ezt szeretnénk, hogy a kormány vegye át. Semmi sem fog padlóra esni, mert amit a kormány nem vesz át, azt megszervezzük különböző intézményeken keresztül, akár létrehozunk szakosított belső vagy alárendelt struktúrákat.

– Az előző témakör is jelzi, hogy a törvénykezés folyamatosan változik a mezőgazdaság terén is. Hogyan látja Ön, merre tart a megye mezőgazdasága?

– Az átszervezéssel egy új mezőgazdasági igazgatóság jön létre. A kistérségek, a polgármesteri hivatalok szintjén az elmúlt években kialakult egy párhuzamos tanácsadói rendszer, például ezen keresztül készítik elő a földalapú támogatási kéréseket. Össze kellene fogni az összes szereplőt. Érdemesnek tartanám, hogy azzal a tízezer gazdával, akik komolyan foglalkoznak mezőgazdasággal a megyében, napi szinten legyünk kapcsolatban. El kellene érni, hogy ez a tízezer ember használjon internetet, e-mailt, okostelefont. Azt gondolom, hogy az információkat sokkal könnyebben és gyorsabban lehetne eljuttatni a gazdákhoz ebben a formában. Ezt látom kihívásnak, hogy ebben a négy évben a sok szereplőt tudjuk összeszervezni.
Ha Bukarest összevissza szabályoz, hát ez van… Valamennyire befolyásolni tudjuk, de csak kis mértékben, főleg, ha nem vagyunk ott a minisztériumban. Ha az embernek erős az immunrendszere, gyorsan képes alkalmazkodni, ellenállni, problémát megoldani. Ha kialakul egy erős háló, amelynek segítségével képesek vagyunk két nap alatt lereagálni, véghezvinni, kibeszélni, alkalmazkodni ahhoz, amit Bukarestben döntenek, akkor Bukarestben fejre is állhatnak, nem leszünk napi vesztesei a csúcspolitizálásuknak. A támogatások jól jönnek, csak tudjuk lehívni ezeket. Ezt is kihívásnak látom. Erre kell magunkat jobban rászervezzük.

– Hargita Megye Tanácsa a Vidékfejlesztési Egyesületen keresztül évente pályázatokat hirdet gazdaszervezeteknek, egyesületeknek. A szarvasmarhatartó gazdák egyesületei a tanács támogatásával vásároltak például hűtőtankokat, s a támogatásokat a számvevőszék most az egyesület vezetőjén akarja felhajtani. Ez mennyire befolyásolhatja a program folytatását?

– A számvevőszék sajnos sajátos módon, szerintünk nem helytállóan értelmezi a törvényt. Ez még vitás fázisban van. Amennyiben nem sikerül közös álláspontra jutnunk, akkor következik a bírósági fázis, de mindaddig az összes erőfeszítést megtesszük igazunk érvényre juttatásáért.

– Sikertörténet a tejfeldolgozók elindítása… Szövetkezeti téren azonban vannak kudarcok is, vegyesek a tapasztalatok: a Burgocomciuc – Burgonyatermesztők Egyesülete – vagy a Székely Termék Mezőgazdasági Szövetkezet. Mi lehet az oka ennek a kettősségnek?

– Amit Ön kudarcnak nevez, az lényegében egy előre nem tisztázott kérdés, mindkét esetben. A Székely Termék Szövetkezet esetében egy új piaci stratégiára van szükség, amely révén biztosítani tudja a termékek piaci jelenlétét. A saját üzlet indítása nem volt rossz ötlet, csak szerepének meghatározását kellett volna továbbgondolni. Mint bemutatóüzlet tényleg szükség lenne rá, de ez már marketingköltség kell legyen, amelynek fedezését az értékesítőlánc kell biztosítsa. Ez az értékesítőlánc még nem működik. Tehát ez esetben egy szemlélet- és egy stratégiaváltásra van szükség.
A burgonyatermesztők esetében pedig újra kell beszélni a megállapodást, ahol az egyesület vállalja a burgonya termesztésétől kezdve az értékesítésig történő minden feladat elvégzését, és a tagoknak vállalniuk kell a termőföldek bérbeadását az egyesület számára. Véleményem szerint e két elv mentén lehet egy olyan egészséges együttműködést létrehozni, amely rossz piaci körülmények között is biztosítani tudja, hogy a csíki pityóka decemberig mind eladásra kerül.

– Lehet előrelépés a szövetkezetek terén?

– Júliusban lépett érvénybe a szövetkezeti törvény módosítása, amely amellett, hogy egy sor adókedvezményt biztosít a szövetkezeteknek és a szövetkező tagoknak, törvényes keretet is ad olyan együttműködések létrehozatalára, mint amilyenre például a burgonyatermesztők esetében szükség van. Szövetkezeti tag lehetek úgy, hogy használatba adom a földet, az eszközöket vagy a termést, miközben a tulajdonjogom garantálva van, és még adókedvezményt is kapok. A módosítások nagyon kedvezők a mezőgazdasági szövetkezetek számára. Arra kell ösztönözzük a gazdákat, hogy társuljanak és hozzanak létre saját szövetkezeteket, amelyek révén biztosítani tudják egy modern, stabil és tisztességes jövedelmet garantáló mezőgazdaság megalapozását. Lehet szó itt épp mezőgazdasági gépeket kölcsönző szövetkezetről, termelő-, értékesítő- vagy hitelszövetkezetről.

– 2016 választási év. A helyhatósági választás után Ön újabb négy évre kapott megbízatást a megye vezetésére. Agrárium terén mit tart prioritásnak a következő években?

– A megyei tanács szerepe egyre inkább az, hogy próbálja összehozni a feleket, és próbáljuk a közös megoldások keresésében a szereplőket együttműködővé tenni. Igazából ezt látom a legnagyobb kihívásnak a következő négy évben. Legyen szó alcsíki öntözésről, gombafeldolgozásról, vagy akár szakképzésről, szőlőről, illetve az őshonos fajták visszahonosításáról. Bármiről beszélünk, a mi legnagyobb feladatunk, hogy a meglévő elfogadottság mentén segítsünk, hogy a jó emberek még jobban tudjanak teljesíteni. Egyféle szakszervezeti szerepet tud betölteni a megyei tanács, mert most erre van szükség ebben a négy évben.

Daczó Dénes

Hasonló cikkek