Select your Top Menu from wp menus

Rezervátum

daczo_denes_korbevagva_szSzent Márton napján hány gazda asztalára fog sült liba kerülni, nem tudom, de lassan eljött az ideje annak, hogy hátradőljön minden gazda és végiggondolja az idei mezőgazdasági évet. A számvetés a gazdáknál az újratervezéssel jár együtt. A tervezés az, ami jelzés arra, hogy nincs megállás, lesz folytatás.
Míg hónapokkal ezelőtt a becslések alapján lehetett számolni, most már a raktárban, pincében van az, amit a föld termett az idén. Ha még egy-két napig ki is járnak az állatok a mezőre, mert kedvez az időjárás a legeltetésnek, lassan miden és mindenki visszaszorul a mezőről a portára. Ilyenkor jön el az ideje annak, hogy a szerszámok, eszközök javítására is időt szakítson a gazda. S nem utolsósorban talán arra is akad idő, hogy ne csak a szekérről, traktorból köszönjenek egymásnak a gazdák, hanem asztal mellett is me
gbeszéljék közös dolgaikat.

Van miről beszélni. Az idei nyár, ősz sem volt csendes: vadkárok lépten-nyomon. Ezt a fotelből vagy más kényelmes székből nehéz látni. Amikor szembekerül az ember a vaddal, a kárral, amikor saját jószága bőrén érzi a medve körmének erejét, a farkas taktikás támadásának nyomával szembesül, akkor természetvédelemről beszélni fölösleges, mert a gazdát biztos nem fogja érdekelni.
A mostani lapszámban a volt környezetvédelmi miniszter, Korodi Attila nyilatkozatából lehet olvasni, hogy a vadkár kérdésével ott, ahol a döntések születnek, nem sok ember foglalkozik. A székelyföldi megyékből érkezők mondják, hogy baj van, nagy baj van. A képviselő szerint a másik oldalról a radikális véleményt megfogalmazók a hangosabbak. Ősszel az egyre szaporodó károk nyomására újra előkerül ez a téma döntéshozói szinten. Kézzelfogható megoldások helyett tavasszal és nyáron inkább hibernáltatják a vad kérdésének rendezését. A már meglévő javaslatokat pedig kamrába zárják vagy szőnyeg alá seprik.
Közben nyájak, csordák immár nemcsak a nap, de a medve járásához kell igazítsák a programjukat. Állandó alkalmazkodás jellemzi a gazdatársadalmat. A kérdés: meddig?
Ahogy a mezőgazdaság számtalan más témájában, ebben a kérdésb
en is egyelőre még túl hallgatagnak bizonyultak a gazdák, pedig évek óta elhúzódó problémával állnak szemben a hegyvidéki gazdák. Azt gondolom, időszerű lenne eldönteni ki él rezervátumban: a gazda vagy a medve? Addig is a Márton-napi libacombot még megfelezhetjük.

Daczó Dénes

 

Hasonló cikkek