Select your Top Menu from wp menus
Header ad

Erős gyökérbe kapaszkodva

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kertészmérnöki szakán fertőzték meg a szakma szeretetével. Kezdettől nem volt kérdés számára, hogy itthon akar tanulni és itt szeretné kamatoztatni tudását. Földet vásárolt, mára pedig saját faiskolájában több ezer gyümölcsfacsemetét és gyümölcstermő bokrot nevel. Pap Loránd kertészmérnököt malomfalvi faiskolájában kerestük fel.

Fotó: Daczó Dénes
Fotó: Daczó Dénes
Pap Loránd kertészmérnök malomfalvi faiskolájában ültetésre előkészített facsemeték, cserjék sorakoznak, és arra várnak, hogy megtalálják új otthonukat, ahol majd évtizedekig is meghálálják a gondoskodást. A novemberi időjárás még kedvezett a faültetésnek, a gyümölcsösök telepítésének, s a már lombtalan facsemeték között almát, körtét, szilvát, cseresznyét, barackot, málnát, egrest és ribizlit is találni – körülbelül hatvan fajta van a faiskolában. Az egészséges fatörzsek, a szépen formálódott rügyek látványosan mutatják: élet van a fákban. Miközben közelebbről is szemügyre vesszük a fákat, a csemeték eltérő méretei szinte sugallják a beszélgetés alapkérdését: a hagyományos vagy a modern fajtákat lehet megtalálni a kertészetben?
– Mindkét típust termesztjük. A hagyományos fajtákat vad alanyra oltjuk, például a pónyikot, a batult, a Budai Domokost, a Török Bálintot, a Tartós Gusztávot; a modern fajtákat középerős növekedésű alanyra, mint a Jonared, az Idared, a Golden, a Starkinson MM 106-os, így ezeket intenzív gyümölcsös létesítésére tudom ajánlani – magyarázza a kertészmérnök.
Nemcsak az almából, de a körtéből is vannak hagyományos és modern fajták a kertészetben. Ezek közül néhányat birsre, a legtöbbet pedig vadkörtére oltja a szakember. A szilvát a közismert nevén fosóka szilvára, azaz mirabolánra oltja, úgyszintén az őszi barackot is, míg a kajszit vad kajszira és mirabolánra. A kertészetben használt alanyokat termesztőktől szerzi be – olyan kollégáktól, akik magból állítanak elő vadcsemetéket vagy bujtványanyatelepük van. A hagyományos fajták forrásai pedig a környező falvak: Medesér és Kobátfalva.
– Biztosra megyek, azaz olyan emberekhez, akik ismerik a gyümölcsösüket. Augusztusban alvó szemzéssel állítjuk elő az oltványokat, a felhasznált rügyeket augusztusban gyűjtjük, amikor már a gyümölcs rajta van a fán, és így nem lehet becsapódni ezzel – magyarázta a mérnök.
A kertészet tulajdonosa már szokva van az állandó kérdezősködéshez. Beszélgetésünk során az is kiderült, hogy a vásárlók érdeklődése is hozzájárult ahhoz, hogy saját faiskolát hozzon létre. Az egyetem elvégzése után először kertépítésben gondolkodott, ehhez vásárolta meg a felszereléseket. Emellett csemetéket is árult, majd rájött, hogy a vásárlók szeretik, ha közvetlenül a faiskolából vásárolnak, és így kérdéseikre, dilemmáikra is válaszokat kapnak.
– Amikor minden második vásárló megkérdezte, hogy honnan vannak a fák, akkor úgy éreztem, az emberek azt szeretnék, ha saját termesztésű lenne, a mi vidékünkön legyenek előállítva a csemeték. Igazuk is volt, mert az itt termesztett gyümölcsfák sokkal ellenállóbbak a hideggel, a faggyal szemben. A gyakran feltett kérdések közé tartozik az is, hogy mikor ültessen gyümölcsfát az ember, ősszel vagy tavasszal?
Az őszi ültetés mindenképpen előnyösebb. Nagy telepítéseket más vidékeken nem is hoznak létre tavasszal, mert az őszi ültetés biztonságosabban fogan. Első évben jobban fejlődik a fa, amivel sokat nyerünk és százalékos arányban is jobban megmaradnak a csemeték. Nagy tételnél ez elég lényeges.

Sorakozó facsemeték. Közel hatvan fajta van a malomfalvi faiskolában
Sorakozó facsemeték. Közel hatvan fajta van a malomfalvi faiskolában

A szakembertől azt is megtudtuk, meddig érdemes feszíteni a húrt az őszi telepítésnél.
– Az őszi telepítést az első fagyoktól, amikor elkezdenek hullni a levelek, egészen addig, amíg napközben is a talaj meg nem fagy. Amíg ki lehet ásni a gödröt, addig lehet ősszel ültetni. Ha a gyökérzet a földben van, akkor nem tud annak baja lenni. Tavasszal pedig, ahogy felenged a talaj, rügypattanásig, április közepéig-végéig húzódik a szezon.
A válaszra váró kérdések között gyakran elhangzik az is, hogy milyen fajtát ültessen az ember. Ezzel újra a beszélgetésünk elejére térünk vissza, arra, hogy a modern vagy a hagyományos fajta mellett döntsön telepítéskor a vásárló.
– Ha valaki árugyümölcsöt akar termelni, mindenképpen érdemes a modern fajtákat beszerezni, kisebb területigénye van a fáknak. Azokat már 3 x 4 méteres tő- és sortávolságra is el lehet ültetni. A vad alanyra oltott fák nagyobb termetűek lesznek, nagyobb helyigénnyel. A modern gyümölcsfajtáknak további előnye, hogy hamar termőre fordulnak, már a harmadik évben kezdenek teremni, s ha rendesen karban vannak tartva, azaz metszve és permetezve, akkor 30-40 évig fenntarthatók, de az öreg kertekben 70-80 éves gyümölcsfák is vannak. Az őshonos fajták későn, 7-8 év után fordulnak termőre. Nagyra nőnek, így nehezebb metszeni, nehezebb szüretelni, de elélnek nyolcvan évig is. A modern fajták kicsit érzékenyebbek, a hagyományos fajták pedig ellenállóbbak a betegségekkel szemben. A tervezés során érdemes mindenképpen figyelembe venni a fentieket – hangsúlyozta érdeklődésünkre a kertészmérnök. És az is fontos, hogy a háztáji kertben úgy tervezzen az ember, hogy kihúzódjon az érési idő, a nyár elejétől az ősz végéig legyen, amit szüretelni.
Amikor a fák kiválasztására kerül a sor, fontos, hogy a vásárló nézze meg, milyen minőségűek a fák: legyen ép, egészséges a gyökérzetük, a gyökérzet fölötti rész pedig legyen megfelelő nagyságú. Pap Loránd szerint ugyanolyan értékű csemete a suháng, az egy szál vessző is, mint a koronás csemete – az egy szál vesszőből pedig majd kedvünkre alakíthatjuk a korona formáját.

portre
Beszélgetésünk alatt az is kiderült, hogy a Sapientia marosvásárhelyi karán dr. Thiesz Rezső tanár szerettette meg mindenkivel a kertészetnek ezt a részét. Loránd visszaemlékezése szerint akkor ő még nem látott ebben jövőt, azaz nem tudta, hogy gyümölcsöt fog-e termeszteni, vagy faiskolával foglalkozzon inkább.
– Értékben a legkisebb beruházás a kertépítéshez kellett, így először arra rendezkedtem be, de mellette foglalkoztam a gyümölcsfákkal is, aztán úgy láttam, hogy érdemes komolyabban foglalkozni ezzel a területtel. Itt egészen a magam ura vagyok, a kertépítésnél ki kell szolgálni mindenki kívánságát. Aztán áttértem a faiskolára. Szüleim a tanügyben dolgoznak, nem volt földünk nekünk, nem volt, ahol dolgozzak, így először azt kellett beszerezni. Ehhez földeket vásároltam, faiskolához szükséges gépeket, felszereléseket, most pedig kéthektáros a faiskolám – mesélte Loránd.
A faiskolában minden évben telepítenek és minden évben termelnek ki csemetéket, bokrokat. A munkálatok közül ez a legnehezebb, a legnagyobb energiát igénylő munkafázis, emellett pedig az idei esős évben a kapálás is komoly feladat elé állította a kertészt, de a nyulak is okoztak károkat, ahogy a pocok is „szép” ceruza formájúra hegyezi időnként a gyümölcsfákat.
Az idénymunkák közül külön szaktudást, megfelelő kézügyességet és tapasztalatot igényel a szemzés, így erre más vidékről hoz szakembereket a faiskola tulajdonosa, azonban vannak nem fogadott munkásai is, akik a maguk módján, saját szükségleteik kielégítésére végzik a feladatokat.
Nemcsak a fáknak, de az embereknek is fontos, hogy hol vernek gyökeret – fogalmazódik meg a gondolat bennem, miközben a fiatal kertészmérnökkel beszélgetek. Ma, amikor a statisztikák azt mutatják, hogy sokan először idegenben próbálnának munkát találni, adódik a kérdés: gondolkodott azon, hogy ne itthon kezdjen dolgozni?
– Nem gondolkoztam. Úgy terveztem, hogy itthon maradok. Ha nagyon muszáj lett volna, akkor esetleg, de úgy gondoltam, egyszer itthon lássam, meg tudok-e élni. És meg tudok élni – fogalmazza meg határozott válaszát Pap Loránd.

Daczó Dénes

Hasonló cikkek