Select your Top Menu from wp menus

Erősítenék a gazdák biztonságérzetét

Hargita, Kovászna és Maros Megye Tanácsa is csatlakozott ahhoz a megállapodáshoz, amelyet az RMDSZ kötött korábban a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével (RMGE). A három megyeelnök – Borboly Csaba, Tamás Sándor, Péter Ferenc – december 6-án írta alá az Összefogás a vidékért című dokumentumot a csíkszeredai megyeházán Sebestyén Csaba RMGE-elnökkel.

Az egyezményben a felek vállalják, hogy együttműködnek az erdélyi magyar vidék érdekében, a falu kulturális értékeinek megmentésében és gazdasági megerősödésében, valamint egy erdélyi vidékfejlesztési stratégia kidolgozásában.
Sebestyén Csaba szerint az erdélyi vidék megmentése érdekében társadalmi összefogásra van szükség. Az utóbbi időszakban a falunak mostoha sors jutott, a gazdák a termékeiket egyre nehezebben értékesíthetik, a támogatásokat későn kapják meg, a pályázati lehetőségek csak egy elérhetetlen álmot jelentenek a legtöbbjük számára. Ezért egyszerre kell megvalósulnia a szakmai és a politikai érdekvédelemnek, mellérendelve az önkormányzati és lehetőség szerint a kormányzati eszközöket is. Az élelmiszer-ellátás mellett fontosnak nevezte a környezet, a táj, a víz minőségének és biztonságának megőrzését is. Ettől válik a vidék problémája az egész társadalom problémájává. „A csatlakozó intézményekkel együtt erdélyi vidékfejlesztési politikát kell kidolgozni, a családi kis- és középgazdaságokra építve, hiszen ezek azok, amelyek a környezet, táj, víz biztonságát legkevésbé veszélyeztetve termelnek. Ugyanakkor ki kell szűrni a spekulatív célú földszerzést, a termőföldet meg kell őrizni a helyi közösségek számára. Akkor telepednek haza fiataljaink, ha úgy érzik, itthon meg tudnak élni. A nemzet túlélése a vidék túlélésén múlik. Aki meg akarja menteni a nemzetet, a falu megmentésének stratégiájával kell kezdje” – jelentette ki az RMGE elnöke.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, hogy az egyezményből, amit Kelemen Hunor szövetségi elnök aláírt Sebestyén Csabával, a székelyföldi szeletért szeretnének felelősséget vállalni mint megyeelnökök, és azt szeretnék elérni, hogy a törvényhozók ne csak a román alföld gazdáinak érdekeit tartsák szem előtt. Ugyanakkor az egyezménybe bevonnák a gazdaegyesületeket, szövetkezeteket, hogy ne csak az önkormányzatok vállaljanak részt benne. „Hargita Megye Tanácsa részt vállalt tagdíjak és különféle támogatások formájában, hasonlóképpen a helyi önkormányzatok is segíthetik a gazdatársadalmat a LEADER-ek, közösségi fejlesztési társulások révén. Bízom benne, hogy a Hargita és Kovászna megyei agrárstratégiát sikerül kiterjeszteni Maros megyére, Nyárád- és Küküllőmentére, ami által megvalósulhat egy egységes székelyföldi stratégia. Fontos, hogyan tesszük vonzóvá a mezőgazdaságot a fiatalok számára. Növelni kell a kis- és közepes gazdaságok versenyképességét, mi teret adunk nekik vásárokon, testvérmegyékben, nagy beszerzőkkel való tárgyalásokon” – mondta a Hargita megyei elnök.
Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke kijelentette: élhető vidéket szeretnének, amelynek megteremtésében az önkormányzatoknak jelentős szerepük van. „90 után a gazdatársadalom kompakt módon megmaradt, együttműködött, ezt kell megőriznünk és továbbfejlesztenünk, és megfelelő feltételeket kell teremtenünk a vidéken dolgozni, vállalkozni szándékozó fiatalok számára. Többször találkoztam és beszélgettem gazdákkal a problémáikról. Tudom, hogy nagy a bizonytalanságérzetük, egyre kevésbé mernek vállalkozni. Megoldást kell találnunk arra, hogy kiszámíthatóvá tegyük a mezőgazdasági támogatások kifizetését, illetve egy olyan törvényi hátteret teremtsünk, amely ösztönzi és védi a gazdákat meg a vidéki vállalkozásokat. Ehhez erős önkormányzatok mellett erős parlamenti képviselet kell, hogy beleszólhassunk azokba a döntésekbe, amelyek feltételeket teremtenek az itthon maradáshoz” – fogalmazott.

Megállapodást írtak alá Sebestyén Csabával, az RMGE elnökével Borboly Csaba, Péter Ferenc és Tamás Sándor megyeelnökök
Megállapodást írtak alá Sebestyén Csabával, az RMGE elnökével Borboly Csaba, Péter Ferenc és Tamás Sándor megyeelnökök Fotó: Daczó Dénes

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke így vélekedett: az elmúlt 98 évben a romániai magyarság megtanulhatta, hogy ha nem képviseli saját érdekeit, akkor mások fogják meghatározni az életét, „amiből nem kérünk”. „Székelyföld nemcsak kultúrájában, nyelvében, hanem mezőgazdaságában is egy régiót alkot. A szövetkezeti rendszer elindítása – főleg a tejfeldolgozás és -értékesítés terén – az egyik legnagyobb eredmény Székelyföldön: Keresztúron indult, Szépvízen folytatódott, majd Kézdiszéken is megvalósult, amit megyei szintre terjesztünk ki. Bebizonyosodott, hogy a jó értelemben vett szövetkezésnek gazdasági eredménye van. Egyenként nem tudtuk volna megoldani, csakis a székelyföldi települések, megyék együttműködésével. Ez nemzetpolitikai kérdés” – hangsúlyozta a háromszéki elnök.
Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint a gazdák nem érzik magukat biztonságban, sokaknak elment a kedve a mezőgazdaságtól, a most aláírt megállapodás szerepe pedig éppen e biztonság megteremtése, ami a politikum kötelessége.
Becze István megyei tanácsos szerint a megállapodás aláíróinak – köztük az önkormányzatoknak – az a szerepük, hogy minél több kisgazda fel tudjon zárkózni és sikeres tudjon lenni, ezek az intézmények pedig számos olyan tevékenység beindításában segíthetnek, ami pluszjövedelmet biztosít a mezőgazdaságban dolgozóknak.
Lázár Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának külgazdasági attaséja gratulált a megállapodáshoz. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház helyi irodái, valamint a főkonzulátus is partner tud lenni az erdélyi gazdatársadalom fejlesztésében, és ebben előnyt jelent az, hogy a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának minden megyéből van tagja, ami hatékonyabbá teheti az együttműködést az anyaországgal.

Részlet az RMDSZ és az RMGE „Összefogás az erdélyi vidékért” megállapodásának szövegéből

Az „Összefogás az erdélyi vidékért” megállapodás megalapozza a térségi érdekek érvényre juttatásának lehetőségét, egy olyan fejlesztési stratégia keretében, amelynek prioritása a vidék és az egész térség gazdasági-társadalmi erősítése. A biztonság ma már a megbízható élelmiszer-ellátást, fenntartható erőforrás-gazdálkodást, az ivóvíz, a talaj, az élővilág és a környezet állapotának megerőzését is jelenti.
Erdélynek olyan vidékstratégiára van szüksége, amely a fentieket egyaránt biztosítja a városi és vidéki lakosai számára is.

A termőföld megőrzése a közösségek számára, a vidéki szolgáltatások mennyiségének és minőségének fokozása, a tevékenység és árukibocsátás diverzifikációja, az életminőség javítása, a helyi termékek előtérbe helyezése, a családi gazdaságok kiemelt támogatása, a helyben maradás ösztönzése további olyan elemek, amelyek részét kell képezzék a stratégiai tervezésnek.

Az „Összefogás az erdélyi vidékért” megállapodás aláírói vállalják, hogy együttműködnek és segítik egymást saját kistérségi vagy helyi vidékfejlesztési terveik kidolgozásában és megvalósításában – abban, hogy ezeket az erdélyi egységes stratégiai tervvel összehangolják, de addig is mindent megtesznek a szakmai és politikai érdekérvényesítés érdekében.

Hasonló cikkek